Nos, bár amúgy is terveztem egy (sőt több) ilyen összehasonlító videót, hiszen nem kevés remake-et kaptunk az évek alatt, de most florerr kommentje miatt előrébb vettem az ötletemet, és máris nekiállok megvalósítani. :D A gyártók előszeretettel dolgoznak fel néhány év elteltével régi telenovellákat, és bizony az új verziókban mindig bőven van hasonlóság, még ha pár dologban azért el is térnek. Arra gondoltam, szép lassan nekiállok néhányat előszedni, összevágni jeleneteket, és megmutatni a hasonlóságokat-különbségeket, kicsit saját véleménnyel megspékelve őket. Első körben az 1998-as Titkok és szerelmek (El privilegio de amar), illetve a 2010-es feldolgozása, A szerelem diadala (Triunfo del amor) kerül górcső alá. Konkrétan az a pillanat, amikor a főhősnő megtudja, kicsoda az édesanyja. Nem tudom, figyelemmel követtétek/követitek-e a sorozatok bármelyikét, én elárulom, a 2010-es megnézéséig még nem jutottam el, de majd muszáj beiktatnom, már csak Maite Perroni miatt is. A Titkok és szerelmeket pedig rég láttam, de a régiek közül a legjobbnak tartom. A lentre betett videóból mindenesetre kiderül a lényeg. Mármint ezt úgy értem, hogy még azoknak is világos kell legyen kb. minden, akik nem ismerik a novellákat. A videó 24 percesre sikeredett, az 1998-as eredetiből pedig "csak" 7 perc van a videóban, mindezt úgy, hogy a 2010-es változatból meg is kellett vágnom pár jelenetet, különben még hosszabb lett volna. Szóval azt máris meg kell említenem, hogy Maite Perroni, William Levy és Victoria Ruffo főszereplésével készült novellában tovább tart az anya-lánya kapcsolat elemezgetése. A régiben, amiben Adela Noriega, René Strickler és Helena Rojo játszották a főszerepeket, Cristina viszonylag gyorsan faképnél hagyja Lucianát, aki épp a múltja mesélése közben kéri a lánya bocsánatát. A hírtől a lány természetesen teljesen kiborul, hiszen nemcsak arról van szó, hogy az anyja csecsemőkorában elhagyta őt, hanem arról az asszonyról van szó, aki élete szerelmétől folyton megpróbálta elválasztani, állandóan megkeserítette Cristina életét. Nem is csodálom, hogy nem is bírja sokáig hallgatni, és otthagyja őt a kórház kápolnájában. A 2010-es változat is hasonló, mármint a sztori ugyanaz: Victoria elmondja Mariának (a magyar verzióban Marichuy a 2008-as Árva angyal telenovella miatt, amiben Maite és William Levy szintén egy párt játszottak, és ez volt a nevük, amit ide is áthoztak, sőt ebben William neve amúgy Max, de "muszáj" volt Juan Miguelnek keresztelni a szinkronban...megjegyzem, szarkasztikus voltam, baromira nem örülök ennek a névcserélgetésnek), hogy ő az anyja, a lány pedig ugyancsak kiborul, mint az eredetiben is. Érthető. A kapcsolatuk itt is ugyanaz. Victoria kb. pokollá tette szegény lány életét. A különbség viszont már a helyszínben megmutatkozik. Itt nem kápolnában vannak, hanem María lakásában. Illetve ahogy már írtam is, az új változatban nem rendezik le 7 perc alatt, sokkal több minden elhangzik, kicsit jobban a mélyére mennek a dolgoknak. Ha jól rémlik, a Titkok és szerelmekben is lesz még hasonló csevegésük, csak ott később kerül rá sor, nem pedig rögtön a titok kiderülése után. Számomra mindkét verzió érdekes, de egy dolog biztos: a főhősnő fájdalmát mindkettőben átérzem, Adela és Maite is csodásan játszanak, viszont a Titkok és szerelmek engem jobban megráz. Ennek oka persze simán lehet az, hogy azt én végignéztem anno, ellenben az új változattal. Vagy lehet akár a háttérzene is, de még az is benne van a pakliban, hogy mivel gyorsan lerendezik a kiborulást, jobban megindít az intenzitás miatt. Azonban az fix, hogy az édesanyát játszó Helena Rojo és Victoria Ruffo közt erősen billen a mérleg, mégpedig Helena irányába. Jó, mondjuk őt amúgy is jobb színésznőnek tartom Victoriánál, akit egyébként szintén kedvelek. De itt különösen megmutatkozik, miért érzek így. Nyilván abban is megvan a tengernyi érzelem, ahogy Victoria könnyáztatta arccal könyörög a lánya megbocsátásáért, és tényleg ott zokog neki. De valahogy nekem jobban bejön az 1998-as változatban a megtört anya, akit Helena tár elénk. Látszik, hogy fáj a lelke, könnyezik is, de nincs totál szétcsúszva. Mindkettő verziónak látom az értelmét, de valahogy a túlságosan sírós engem azért (mondhatni) idegesít, mert pontosan tudom, milyen szörnyen és keményen bánt a lányával, amikor még nem tudta, hogy őt hagyta el csecsemőkorában, és...nem is tudom, nekem nem áll össze, hogy aztán ez az erélyes, sokszor durva nő ott sipákoljon azok után, amiket művelt a lánnyal. Mármint nyilvánvalóan érthető, de nekem kicsit karakteridegen. A magába roskadás úgy is egyértelmű, ha az ember nem könyörög rimánkodva. Mint a régiben. Úgy is alaposan meg tudja szorítani a nézők szívét. Sőt! Érdemes megnézni, hasonlítsátok össze ti is, aztán kivesézhetjük kommentben! Mindegyikben vannak szívszaggató momentumok, de mindent összevetve akkor is a Titkok és szerelmek a győztes, ha az igazság pillanatát veszem alapul. Aztán majd ha másban is összehasonlítom a két sorozatot, lehet, hogy akkor a 2010-es változat fog nyerni. Fene tudja. De ha már a nyerés szóba került: az sem véletlen, hogy az 1999-es TVyNovelas-díjátadón a 12 jelölésből 10-et díjra váltottak, köztük a Legjobb telenovella kategóriát is, míg a 2012-ben megrendezett díjátadón 9 jelölésből háromban sikerült hazavinni a szobrocskát. Azért ez is árulkodó szerintem.